Képérzékelő szenzor: CMOS – CCD
A fényképezőgép lelke és talán a legdrágább alkatrésze is. A képérzékelő szenzor alakítja át a fénysugarakat olyan digitális információvá, amiből végül a pixelekből álló végső kép lesz. Napjainkban CMOS és CCD technológiát használnak a gyártók. Az alábbi kép az egyes szenzorméreteket hasonlítja össze méretarányosan.
Forrás: wikipedia
Haladjunk kívülről befelé. A legkülső, legnagyobb szenzorméret az ábrán az úgynevezett középformátumú gépek szenzormérete, ami a csillagászati árú fényképezőgépeket jelenti. A középformátumú gépeket általában profi ipari felhasználásra gyártják.
A következő méret a „full frame”, azaz teljes képmezős szenzorméret. Ezt használják a felső kategóriás tükörreflexes gépek. Mondani sem kell, hogy a nagy méretnek köszönhetően rendkívül sok fényt tudnak befogadni ezek a szenzorok, ennek köszönhetően a tükörreflexes gépek még olyan fényviszonyok között is megállják a helyüket, ahol a kompakt/bridge kategória már rég elvérzik.
Majd jönnek az APS-H és APS-C jelzésű szenzorok, melyek kisebbek a full frame-nél, de nagyobbak a kompakt gépekben lévő szenzoroknál. Olyan közkedvelt gépekben van ilyen szenzor, mint például a Canon 7D. Előnyük, hogy olcsóbb a gyártásuk, mint egy teljes képmezős szenzornak, így a gyártók kialakíthattak a tükörreflexes kategórián belül egy olcsóbb szegmenst is. Ezzel célozták meg azt a vásárlóréteget, akik nem tudnak/akarnak kifizetni egy drágább full frame gépet, viszont szeretnék kihasználni a picit nagyobb szenzor és a tükörreflexes kategória előnyeit.
Ezután következik a főleg Olympus által használt Négyharmados rendszer, majd a Nikon CX mérete.
Végül elérkeztünk a három legkisebb mérethez. Itt elég vegyes a kép, mindhárom méretet beépítik kompakt és bridge gépekbe is. Természetesen a 2/3-os szenzorral rendelkező gépek drágábbak, legyen az kompakt vagy bridge- viszont cserébe jobb fényérzékenységgel rendelkeznek. A legolcsóbb 20e-30e Ft körüli gépekbe már mindenképp a legkisebb szenzorméret jut.
Forrás: imaging-resource.com
A fenti ábra jól mutatja, hogy milyen hatalmas különbség van egy kompakt kamerában lévő kis szenzor és egy full frame tükörreflexes szenzorja között. Így már könnyebb elképzelni, hogy miért készíthetünk sokkal fényerősebb és profibb minőségű fotókat a DSLR (digitális tükörreflexes) kategóriába tartozó gépekkel. Ehhez ha még hozzávesszük, hogy a kis szenzorokba rendre belepakolnak 15-18 megapixelnyi képpontot, akkor könnyű elképzelni, hogy egy kompakt gép egyetlen pixeljére milyen kevés fénymennyiség jut.
Dr Kocsis Zsolt
2019-10-09 @ 22:17
Nekem CANON EOS 77D gépem van!Többnyire elégedett vagyok a teljesítményével,de szeretnék tovább lépni!
Illés Dani
2019-10-09 @ 22:25
Ha belefér a költségvetésbe, akkor a 77D-ről a 6D Mark II-re javasolnám az ugrást. Elsősorban az APS-C-ről a Full Frame-re való áttérés miatt. Ez óriási különbséget jelent. A 90D-re való áttérés nem lenne szignifikáns különbség, ugyanakkor a 90D-nek is elég borsos ára van!
Canon vagy Nikon DSLR?
2020-05-13 @ 00:15
[…] lehet kapni a Nikontól. Az egyes modellek egymást követő verziói rendre jobb képérzékelő szenzorral érkeznek mindkét gyártónál, de valahogy a Nikon ezt kicsit jobban csinálja. Amikor 2017-ben […]
Ákos
2020-09-27 @ 12:51
Ha fényképezőgépnél nincs megadva senzor méret ( csak annyi h CMOS), de meg van adva ISO érzékenység (tól…ig), ez a kettő egymást helyettesítő információ? ill elég az érzékenységet tudnom?
Köszönöm előre is
Ákos
Illés Dani
2020-10-02 @ 09:58
Nem, a szenzor mérete és az érzékenység nem helyettesíti egymást. Valójában függetlenek egymástól. A könyvemben alaposan tárgyalom mindkét fogalmat.