Digitális fotózás alapjai
Ha ezeket a sorokat olvasod, akkor bizonyára érdeklődsz a fotózás iránt! Remélem sok új információval szolgál majd ez a leírás, vess egy pillantást a Blog menüpontra is, ahol számos egyéb fotózással kapcsolatos érdekességet olvashatsz!
Tartalom:
Megapixel
Rekesz, blende, rekeszérték
Mélységélesség
Záridő
Optikai zoom
Digitális zoom
Töltsd le az INGYENES
„77 gyorstipp fotózáshoz” című e-füzetet!
Klikk ide!
Megapixel:
Talán a legtöbbször emlegetett jellemző a fotózás témakörén belül. A kelleténél kicsit túl sokat tulajdonítanak neki, sokan azt gondolják, hogy minél nagyobb megapixel számú gépet érdemes venni, hiszen ez határozza meg a kép minőségét. Ez persze nem igaz, a megapixel alapvetően csak a kép felbontását határozza meg, tehát csak azt, hogy vízszintes és függőleges irányban hány pixelből álló képet tudunk készíteni. A képminőség a képérzékelő szenzortól és az optikától függ! A drágább tükörreflexes fényképezőgépek sokkal jobb képminőséget produkálnak a kompaktokhoz képest a nagyon jó minőségű és nagyméretű szenzoroknak köszönhetően. Minél nagyobb egy képérzékelő, annál könnyebb több és több pixelt beletömni.
Az elkészült kép tehát a fényképezőgép szenzorjának a minőségétől/konstrukciójától függ (és az optikától), a nagy megapixel szám inkább csak egy „mellékhatás” a nagyméretű szenzorok (24-36 mm vagy akár nagyobb) esetében. Így elmondható, hogy a képminőség általában javul, ahogy egyre komolyabb kategóriára váltunk: kompakt -> bridge -> tükörreflexes. 5-6 megapixel már bőven elegendő szinte mindenféle otthoni használatra, papírkép előhívásra, 10-15 megapixel már poszterekre, üzleti felhasználásra is alkalmas.
Régebben nagyobb volt a különbség az olcsó kompakt gépek és a profi tükörreflexesek megapixelszáma között, mostanra viszont mintha közelebb került volna egymáshoz a két véglet. Ma már egy egyszerű kompakt gép is elérheti a 15-20 megapixelt, ugyanakkor a legújabb tükörreflexesek 20-22 megapixel környékén megálltak (persze van példa a szándékosan nagy (30-35) megapixelt igénylő vásárlók kielégítésére is). A Canon jelenlegi csúcsgépei például mind 18-22 megapixel között vannak: Canon 1DX, 5Dmk3, 6D, 7D. Az előbbire talán az a magyarázat, hogy nagy marketingereje van a ‘megapixelnek’ és a kompakt kategóriában ez még hatással van az eladásokra. A tükörreflexes gépeknél viszont a felhasználóknak a legfontosabb általában a képminőség, így a gyártók nem feltétlenül tömik tele pixelekkel a képérzékelőt.
Rekesz, blende, rekeszérték:
A három legfontosabb dolog, ami szerintem az igazán zseniális fotókhoz nélkülözhetetlen a fotózás során:
– Jó blendehasználat
– Jó fókuszhasználat
– Jó kompozíció
Ha ezt a hármat jól csinálod, és a három együtt jó összhangban van, akkor egy teljesen új világ nyílik ki előtted!
Nézzük mi is az a blende és hogyan kell használni. A blende, vagy más néven rekesz nem más, mint egy változtatható átmérőjű kör alakú nyílás, amin keresztül a fény bejut a képérzékelő szenzorhoz. A blendéd átmérőjének változtatásával tudod kontrollálni, hogy mennyi fény jusson a szenzorra. A különböző átmérőket sorszámmal is elnevezték, így kialakult az alábbi számsor:
Amint látod, egyszerűen egy f szám mögé írják azt a számot, ami megmondja, mekkora a blende mérete. Hogy pontosan miért ezek a számok használatosak, miért nem egyszerűen 1,2,3,4, stb., annak megvan az oka, viszont nem térnék ki rá, mert túlságosan belemerülnénk a technikai részletekbe. Amit viszont fontos tudnod, hogy a fenti szomszédos értékek között kétszeres fénymennyiség az eltérés. Az f/2 rekeszértékre állított blende kétszer annyi fényt enged be, mint az f/2.8-ra állított blende. Ugyanígy az f/2.8 és az f/4 között is kétszeres eltérés van. Ebből következik, hogy ha f/2-ről leveszed a blendédet f/4-re, akkor negyedannyi fényt fogsz beengedni a gépedbe! Könnyű kiszámolni, hogy az f/1.4-hez képest az f/16 már csak 128-ad annyi fényt enged be a szenzorra.
Így érdemes megjegyezni: minél kisebb az f szám, annál több fény jut be a szenzorodra!
Természetesen egy fotózás során szeretünk minél több fénnyel fotózni, így felmerülhet benned a kérdés, hogy miért nem a legtágabb blendét használjuk mindig. Ezzel el is érkeztünk a mélységélesség fogalmához.
Mélységélesség:
Fotózás során mindig fókuszálsz valahova, a fényképen az a pont lesz a legélesebb. A mélységélesség azt határozza meg, hogy a fókuszpontodon kívül még előtte és mögötte mennyi minden legyen éles. Minél kisebb rekeszérték számot használsz (pl. f/2) annál kevesebb terület lesz éles a fókuszpontod körül.
Forrás: photographywisdom.com
A fenti sorozat szemlélteti, hogyan változik a fotón a mélységélesség különböző rekeszértékek esetén. Mindhárom példában a fotózás során az oszlopra történt a fókuszálás. A fényképezőgép beállításai és a fotós oszloptól való távolsága változatlanok a három kép során.
Az első esetben kis rekeszérték lett beállítva (F1.8), azaz tág blendével készült a felvétel, így csak az oszlop lett éles, a háttér szépen elmosódott.
A második képen a nagyobb rekeszszámnak (F4) köszönhetően kicsit élesebb lett a háttér. Fontos megjegyezni, hogy az F4 azt is jelenti, hogy kb. negyedannyi fény jutott így a szenzorra, mint az első kép esetén.
A harmadik fotón F8-nak köszönhetően pedig még a háttér is éles lett. Így persze ugyancsak negyedannyi fény jutott az érzékelőre, mint a második példa esetén. Az első képhez viszonyítva pedig tizenhatod annyi fényből készült el ez a harmadik fotó.
A mélységélesség egyébként nem csak a blende átmérőjétől (azaz a használt f számtól), hanem még más tényezőktől is függ. Ilyenek például a fotózott tárgy fényképezőgéptől mért távolsága, a szenzorod mérete vagy a használt fókusztávolság. Rendkívül bonyolult a fizikája, könyveket lehetne írni a mélységélességről, a gyakorlatban az alábbiakat jó észben tartani:
– Használj minél kisebb f számot, ha azt szeretnéd, hogy csak a témád legyen éles, minden más elmosódjon. F/2.8 és alatta beszélünk igazán kis mélységélességről. Persze ehhez megfelelő objektívre van szükséged.
– Ha azt szeretnéd, hogy minden éles legyen a képen, állíts be F11-et vagy nagyobbat. Vigyázz, mert ilyenkor már nagyon kevés fény jut be a gépedbe!
– Ahogy nő a szenzor mérete, úgy csökken a mélységélesség egy adott rekeszérték mellett, feltételezve, hogy ugyanakkora a tárgy mérete a fotón. Tehát ha készítesz egy fotót egy tárgyról, ami teljesen kitölti a képet, akkor a Full Frame géppel készített fotónál jóval kisebb lesz a mélységélesség, mint mondjuk egy kompakt géppel készített kép esetén. (Megj.: természetesen ahhoz, hogy ugyanazt a tárgyméretet érd el a két fotón, a kompakt gép esetén jóval hátrébb kell menned). Általánosságban elmondható, hogy a Full Frame tükörreflexes gépekkel és a hozzájuk kapható objektívekkel jóval könnyebb kis mélységélességű fotókat készíteni, mint a kompakt vagy bridge gépekkel, s a gyárilag rájuk szerelt optikákkal.
– Minél közelebb hozod a témát a fényképezőgépedhez, annál jobban el tudod mosni a hátteret. Ha minden beállítást ugyanúgy hagysz, de pl. 3 méter helyett csak 1 méterre fotózod a témád, akkor a távolban lévő háttér elmosódottabb lesz.
– Minél nagyobb fókusztávolságot használsz, azaz minél jobban rázoomolsz a témádra, annál jobban el tudod mosni a hátteret.
Az f szám megadására, azaz a blendéd átmérőjének beállítására a fényképezőgépedet át kell kapcsolnod rekesz-előválasztó (Av) vagy manuális (M) módba.
Záridő:
A záridő annak az időmennyiségnek felel meg, ameddig a fényképezőgép beengedi a képérzékelő szenzorra a fénysugarakat. Egyszerű kompakt gépek ezt úgy oldják meg, hogy magát a képérzékelő szenzort aktiválják a megadott időintervallumra. Komolyabb tükörreflexes gépeken már külön zárszerkezet van. Ha lenyomod az exponáló gombot, akkor a zár kinyílik, a fény bejut a szenzorra, majd a megadott idő után a zár lezár, és vége a folyamatnak.
A záridő tipikus megadása pl.: 16 – 1/2000 mp. Ez azt jelenti, hogy 16 másodperces és 1/2000-ed másodperces záridőt is tud a fényképezőgéped. Ez a két határérték, a kettő között rengeteg záridőt be tudsz állítani, ezeknek a pontos értéke szabványos, azaz szinte minden gépen ugyanazokat a záridőket tudod alkalmazni.
A szabványos záridőket itt láthatod:
A lenti bal oldali kép egy hosszú záridőre a példa, így az autók fényszórói hosszú fénycsíkokat húznak a Petőfi hídon, a jobb oldali pedig egy nagyon rövid záridős fényképezést mutat, ahol a helikopter propellerei kimerevedve látszanak, pedig azok igazán gyorsan mozognak.
Kompakt fényképezőgépek általában 1/2000 mp-es záridőtől 8 mp-es záridőig képesek működni. Nagyon ritka eset, ha ennél lassabb vagy gyorsabb záridőre szükséged lenne. Tükörreflexes gépek a zárszerkezetüknek köszönhetően általában 1/8000 mp-es záridőre is képesek, illetve 16 és 32 másodpercig is nyitva tudják tartani a zárat.
Nézzük, mikor milyen záridőt érdemes beállítanod:
Optikai zoom:
Azt a lehetőséget adja meg neked egy optikai zoommal rendelkező gép, hogy a lencse fókusztávolságát megváltoztasd. Ezáltal ráközelíthetsz arra, amit épp le akarsz fotózni. A fókusztávolság milliméterben van megadva, és azt jelzi, hogy a lencsétől milyen messze fókuszálódnak a fénysugarak egy pontba. Ha változtatunk a fókusztávolságon, akkor úgymond nagyíthatunk vagy kicsinyíthetünk a képünkön fotózás közben.
A lenti táblázat azt sorolja fel, hogy az egyes fókusztávolságok hogyan vannak elnevezve.
A 20 mm körüli fókusztávolság mondható nagylátószögnek, míg 100 mm környékén kezdődik a telefotó. Itt látsz egy példát arra, hogyan változik a kép a ráközelítés során a nagylátószögtől a teléig:
Az optikai zoomot az objektíved teszi lehetővé számodra. Hogy ez a gyakorlatban hogyan valósul meg, és mit jelent a lenti például egy kompakt fényképezőgép optikáján lévő 5x zoom, 5.0-25.0 mm 1:2.8-6.9 kifejezés, azt a Fotózás lépésről lépésre e-könyvben találod meg.
Szeretsz fotózni? Egy kötetben
a legfontosabb fotózás alapok és tippek
a Fotózás lépésről lépésre e-könyvben!
Digitális zoom:
Nem más, mint a kép egy részletének felnagyítása. A digitális zoom során nem tudod állítani a fókusztávolságot, csak a kész kép egy részletére tudsz ráközelíteni, és azt a teljes képernyőre ránagyítani. Ez azt vonja maga után, hogy a digitális zoom használata a minőség romlásával jár. Felmerülhet benned a kérdés, hogy mi értelme ennek az egésznek, hiszen ezt utólag grafikus programokkal is ugyanúgy meg lehet csinálni. Ez teljesen igaz, két apró dolog miatt viszont mégis hasznos lehet a digitális zoom. Az egyik eset egyszerűen az, hogy nem mindenki ért a grafikus programokhoz, így nekik sokkal egyszerűbb már a fényképezőgépen még jobban ráközelíteni arra, amit szeretnének. A másik apróság inkább egy érdekesség: a fényképezőgéped a digitális zoom után menti le a képet a veszteséges JPEG formátumra, azaz a géped a szenzorról kapott nyersanyagba nagyít bele, és utána készít belőle kis tömörítéssel JPG fájlt. Ha utólag akarod a képet valamilyen software-rel nagyítani, akkor már csak a tömörített (rosszabb minőségű) JPG képen tudod ezt elvégezni. Tehát egy nagyon picit jobb minőségű lesz a digitális zoom által kapott kép, ha még a fényképezőn alkalmazod a zoomot. A digitális zoom elég ritkán jelent használható funkciót, talán egyik jellegzetes használati módja az, amikor fotópályázatra akarsz elküldeni képet. Ekkor ugyanis sokszor nem engedik a fotó utólagos módosítását (még vágását sem) az eredeti képet kell elküldened, így ha egy fontos dolgot akarsz kiemelni és lefényképezni, akkor a digitális zoom segítségedre lehet. Általában 4x-es digitális zoommal látják el a gépeket.
Forrás: digitaltrends.com
Lapozz: további fotózás fogalmak
fotózás, digitális fotózás, fotózás tippek és trükkök