Fotózás alapok

fotózás lépésről lépésre alapok

Komplett fotózás tudáscsomag csak 2.900 Ft-ért!

Tartalom:

Fénymérés
ISO érzékenység
Beépített vaku

Fénymérés:

A fényképezőgéped a fénymérés során dönti el, hogy mennyi fényre van szükség a fotó elkészítéséhez. A fotózás alatti mérés eredményeként tudni fogja, milyen beállításokra van szükség a helyes expozícióhoz, hogy a képed ne legyen se túl sötét, se túl világos. A folyamat teljesen automatikus, neked mindössze annyi lehetőséged van, hogy kiválaszd a számodra legmegfelelőbb fénymérési módot. Általában 3-4-féle fénymérési módot támogatnak a fényképezőgépek. A felhozatal nagyon vegyes, legtöbbször a kompakt és bridge gépek is ismerik mindegyik eljárást, de a MILC és tükörreflexes gépeknél biztos lehetsz benne, hogy bármelyiket be tudod állítani.

Nézzük mi a különbség közöttük és melyiket mire találták ki:

Mátrix vagy Kiértékelő: Az elnevezés attól függ, melyik gyártótól van a fényképezőgéped. A képmezőt apró mátrixokra bontja, mindenhol megméri a fényviszonyokat és egy ügyes algoritmussal átlagolja az eredményt. Minden gyártó más algoritmust használ (nem is nagyon publikálják a részleteket), de nagyjából ugyanúgy működnek. Bátran használhatod ezt a módszert, fotózásod 90%-ában nem fog cserben hagyni.

Középre súlyozott: Ebben az esetben is az egész képmezőn mér fényt a géped, viszont a közepét jóval nagyobb súllyal számolja az átlagba. Ideális olyan esetekben, amikor a témád középen van, és a háttérben nagyobb fényforrás van. Ekkor a középen lévő tárgy/személy helyesen lesz exponálva, egyébként túl sötét maradna. Ugyancsak hasznos ha portrét készítesz, hisz ekkor is a középen lévő személy arca a fontos, nem pedig a háttér.


 Töltsd le az INGYENES
“77 gyorstipp fotózáshoz” című e-füzetet!
Klikk ide!



Pont vagy Részleges:
Csak egy nagyon kis pontszerű területen mér fényt a fotózás során, általában a képmező 3%-9%-án. Akkor használd, ha egy speciális területre szeretnél nagyon pontosan fényt mérni. Ideális makrófotózásnál vagy olyan helyzetben, ahol a középen lévő témád mögött nagyon éles háttérfény van. A pontszerű fénymérés használata sok türelmet és gyakorlatot igényel. Több gyártónál csak pontszerű fénymérés van, a részlegest nem tudod kiválasztani, bár nem is veszítesz sokat, a különbség csak a mért mező nagyságában van. Pontszerűnél 3% körüli, részlegesnél 9%-a a teljes képmezőnek.
fénymérés módok

 fénymérés módok

Fénymérési módok fotózás során

ISO érzékenység:

Ha fűztél be valaha filmet analóg fényképezőgépbe, biztosan emlékszel, hogy többféle tekercset is árulnak. Van 100-as, 200-as, 400-as, de még 800-as is. Ez a szám a film érzékenységét mutatja. A 200-as film kétszer olyan érzékeny, mint a 100-as, így ugyanannak a fotónak az elkészítéséhez feleannyi fény is elég a fotózás alatt. A digitális fényképezőgépeden ugyanígy beállítható az érzékenység (ISO), szerencsére filmbefűzés helyett már egy gombbal (vagy menüből) változtathatod. A sztenderd alapérték az ISO 100, ennek a duplázásával lépkedhetsz feljebb egészen addig, amíg a fényképezőgéped engedi. Kompakt és Bridge gépek esetén rendszerint 3200-as vagy 6400-as ISO-t tudsz maximum beállítani, míg a legújabb Tükörreflexes masinákon ISO 12800, 25600, 51200 és akár 102400 is elérhető.

A legtöbb fényképezőgépen az alapskálán túl be tudsz állítani köztes értékeket is, például ISO 125-öt és 160-at. Ezekről azt kell tudnod, hogy egyharmadnyi fényértékkülönbség van köztük. ISO 100-ról egyharmad ugrással ISO 125-re lépsz, újabb egyharmaddal 160-ra, majd végül a harmadik harmaddal ISO 200-ra érkezel. Számos gépen ISO 50 is elérhető.

A szabványos ISO érzékenység táblázat, félkövérrel szedve az alapértékeket:

ISO értékek beállítása, ISO érzékenység jelentéseFotózás: ISO értékek

Ha felhúzod 1600-as ISO-ra a géped, akkor elméletileg 16-szor olyan kevés fény is elég ugyanannak a fotónak az elkészítéséhez, hiszen az egyes ISO értékek között kétszeres szorzó van. Miért nem használjuk akkor mindig a legnagyobb ISO-n a gépünket? Sajnos az érzékenység emelésével növekszik a képeden keletkező zaj is.

A digitális zaj nem más, mint apró szemcsék, oda nem illő „ponthibák” vagy színhibák. Ha eggyel magasabbra állítod az ISO-t, akkor az elektronika kétszeresére erősíti a képérzékelő szenzorról kiolvasott jeleket, de ilyenkor nem csak a tiszta jel, hanem a zaj is felerősödik. Olyan ez, mint amikor hallgatod a rádiót, de van egy pici vételi hiba, sercegés. Ha feltekered a hangerőt a kétszeresére, akkor a háttérben lévő sercegés is kétszeresére erősödik.

Meddig érdemes felvenned az ISO-t? Az érzékenység a képérzékelő szenzorod teljesítményén múlik. A Képérzékelő szenzor cikkben elolvashatod, hogy a nagyobb szenzorok komolyabb teljesítményre képesek, így a válasz attól függ, hogy milyen szenzor van a fényképezőgépedben.

Ezt a táblázatot egy ökölszabályként használhatod, ha még viszonylag tiszta képet szeretnél, akkor ezeket az értékeket állítsd be maximum:

ajánlott ISO érzékenység értékek

Természetesen egy-két értékkel feljebb is mehetsz, de ekkor már mindenképp számíts látható zajra a fotódon. A fényképezőgéped végez zajszűrést, mielőtt elkészíti a JPG képet, illetve ha RAW-ban fotóztál neked is van lehetőséged csökkenteni a mértékét utómunka során.

 

Erről részletesen a Fotózás lépésről lépésre e-könyvben olvashatsz!

Beépített vaku:

Segítségül hívhatod a beépített vakut, ha nincs elég fény a fotózás helyszínén. A vakudnak többféle működési módot is beállíthatsz, attól függően, hogy mire van szükséged. Kezdjük rögtön az Auto móddal, ami helyetted eldönt mindent.

Automata / Auto:
Ha automata módban hagyod (alapbeállítás) a fényképezőgéped, mindig az aktuális fényviszonyoknak megfelelően használja a vakut. Ha úgy dönt, van elég fény, mert például fényes nappal a városban vagy túrázáskor fotózol, akkor nem fog vakut használni. Ha azt érzékeli, hogy nincs elég fény ahhoz, hogy biztosan ne mozduljanak be a tárgyak, akkor villantani fog. Hogy mekkora erejű villantásra van szükség, szintén automatikusan számítja ki.

Vaku be / On:
Ezzel a beállítással arra utasítod a géped, hogy mindig villantson függetlenül a fényviszonyoktól. A villanás erejét persze minden esetben megpróbálja úgy belőni, hogy a végeredmény helyesen exponált kép legyen.

Vaku ki / Off:
Kikapcsolt állapotban nem fog villanni a vakud, még akkor sem, ha szükség lenne rá.

beépített vaku használata

Vörösszem-csökkentés / Red eye reduction:
Valószínű készült már olyan fotó Rólad is, ahol vörös volt a szemed. Ez azért fordulhat elő, mert a vaku fénye áthalad a pupilládon, és visszaverődik a retinádról. A retinád pedig tele van vörös hajszálerekkel, ez a vörös szín látszódik a fotókon. Egy ügyes trükkel próbálja meg elkerülni a vörös szemet ez a beállítás, egyszerűen egy elővillantást végez a vaku, aminek hatására összehúzódik a pupillád, így sokkal kevesebb fény fog visszaverődni a retinádról, nem lesz olyan vörös a végeredmény.

Éjszakai / Night:
Néhány gépen van éjszakai mód, értelem szerűen este használd ezt a módot. Ugyanaz mint a Vaku be mód, csak megsúgod a gépednek, hogy most éjszaka van, ezzel is plusz információhoz juttatva.

Derítés / Fill flash:
Akkor használd a Derítés beállítást, ha van elég fényed, viszont mégis szeretnéd, ha villanna egy kicsit a vakud. Hasznos lehet akár fényes nappali fotózáskor, ha szeretnél egy portrét készíteni a párodról, állítsd be a derítést, és a vakud szépen megvilágítja az arcát, eltüntetve az erős napsütés okozta durva árnyékokat.

Egy fontos jellemzője a beépített vakudnak, hogy milyen messzire tudsz ellőni vele. Lehet, csak egy számot találsz a leírásban (pl. 5 m), ez egyszerűen annyit jelent, hogy 5 méterig tudod biztonsággal használni. Nézzük mit jelent, ha ezzel találkozol: [W]: 0,5 – 3,5 m. [T]: 1,5 – 2,0 m

A W a wide-ot jelenti, azaz ha nem közelítettél rá semmire (nagylátószögben áll az objektíved), akkor fél métertől három és fél méteres távolságig tudja megvilágítani a vaku az előtted lévő területet. Míg T, azaz tele esetén, ha ráközelítettél valamire, akkor pedig a gépedtől másfél-két méteres távolságban a leghatékonyabb a vakud.

A legegyszerűbb beépített vakuk általában 2-3 méteres távolságot tudnak bevilágítani, míg a komolyabb 10-15 méterre is képesek ellőni.

A lenti képen azt láthatod, hogy a vaku az előtérben lévő faleveleket még megvilágította, így ezek világoszöld színűek lettek, míg a messzebb lévő fát már nem érte el.

vaku hatótávolsága

Biztosan ismerős az a jelenet, amikor egy VB-n vagy Olimpián a megnyitó pillanatában a stadionban több száz (esetleg több ezer) vaku villan a nézőtéren. Azok az emberek nem tudják, hogy teljesen fölösleges volt vakuzniuk, maximum az előttük álló ember fejét vakuzták be, messzebb nem ér el a villanás. Te viszont már tudod, hogy a beépített vakudat csak egy adott távolságig tudod használni.

 

Még többet a fotózásról és vakuról a Fotózás lépésről lépésre e-könyvben olvashatsz!